Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

HyCoSy

Milyen esetekben érdemes a petevezető átjárhatósági vizsgálatot elvégezni?

- ismeretlen eredetű meddőség kivizsgálásakor ( 35 év alatt: legalább 12 hónapja, rendszeres „házasélet” mellett, nem  következik be spontán terhesség, 35 év fölött: 6 hónap )

- megtermékenyítési kezelések előtt

- ultrahang vizsgálattal eszlelt  rendellenesség pontosításához

 A természetes fogamzás szempontjából a méh mellett kiemelkedő jelentősége van a petevezetőknek. E szerv biztosítja a kapcsolatot a méh ürege és a hasűr között, így a megrepedő tüszőből kiszabaduló petesejt a méhbe csak ezen az úton vándorolhat el természetes módon.

A petevezetők vizsgálatának célja az ismert problémák kizárása illetve felderítése. Lehetséges, hogy a petevezetők egyike, vagy mindkettő összetapad vagy üregét korábbi gyulladásos izzadmány, valamilyen nehezen átjárható kocsonyás anyag zárj el. Ilyen esetben megfelelő beavatkozással vagy műtéti eljárással a probléma megoldható. Előfordulhat olyan helyzet is, amikor a petevezetők teljesen elzáródnak vagy olyan károsodást szenvednek, melynek nincs műtétes megoldása. (Az elzáródás vagy letapadás korábbi gyulladások, lázas állapottal együtt járó kismedencei fertőzések következtében alakulhatnak ki.) Ilyenkor a terhesség mesterséges körülmények között, lombikbébi (IVF) kezeléssel jöhet létre.

Petevezető átjárhatósági vizsgálat

Az áldott állapot kialakulását segítő kezelések megkezdésének alapja, hogy eldöntsük, érdemes-e páciensünket különböző hormonális kezeléseknek és eljárásoknak kitenni. Ennek alapja, hogy meghatározzuk a petevezetők átjárhatóságát.

A vizsgálat hasznossága

A petevezetők megfelelő kontrasztanyaggal történő „átmosása” során képet kapunk a méh üregének szerkezetéről és a petevezetők állapotáról is. Ha a vizsgálat talál is eltérést, az ritkán jelent végleges elzáródást. Gyakran a petevezetők fala csupán összetapad, esetlegesen kocsonyás anyag zárja el a járatot. Az átjárhatósági vizsgálat jótékony hatása többek között az lehet, hogy az enyhébb fokú letapadásokat oldja, a gyulladásos izzadmányokat pedig kimossa a petevezetőkből.

Eljárások

A HYCOSY (Hystero-contrast-sonography)

a legkíméletesebb és legrövidebb idő alatt kivitelezhető eljárás. Elvégzéséhez ultrahang berendezés és megfelelő kontrasztanyag szükséges, melyek láthatóvá teszik a méhüreget és a petevezetőket is. A vizsgálatot leginkább magánintézmények végzik, mivel a kórházak számára a speciális kontrasztanyag – relatíve magas ára miatt – nehezen hozzáférhető. A páciens szervezetét a három eljárás közül a legkevésbé a HYCOSY terheli.

HSG a legelterjedtebb beavatkozás. A szervezetet terhelő röntgen (RTG) képalkotó eljárást alkalmaz, ezért legtöbbször kórházi körülményeket igényel. A vizsgálat során altatást vagy helyi érzéstelenítést nem szoktak végezni, bár fémeszközt szükséges rögzíteni a méhszájba. Néha kellemetlen tünetekkel járhat együtt.

A laparoszkópos KROMOPERTUBÁCIÓ  inkább teljes körű diagnosztikus műtét kiegészítéseként javasolható.

 

Melyiket válasszam?

A kérdés leginkább a HSG és a HYCOSY vizsgálat kapcsán merül fel. Diagnosztikai szempontból a HYCOSY vizsgálat eredménye mindenképpen megnyugtatóbb, mivel a röntgen-eljárással előfordulhat, hogy a méhűrben bizonyos elváltozások nem ismerhetők fel, páldául endometrium polip vagy myomagöb. 
Mindemellett a HYCOSY nem okoz röntgen-sugár terhelést, lényegesen rövidebb időt vesz igénybe, és nem igényel kórházi bennfekvést sem. Így a vizsgálat költség oldalától eltekintve mindenképpen a HYCOSY az ajánlott módszer a petevezetők átjárhatóságának tisztázására.

A magánrendelőmben a HYCOSY eljárást alkalmazom.